Valuta HUF

Városi tudakozó: Pocsaj

Városok / Régiók

Ország:Magyarország
régióra:Хайду-Бихар
Város:Pocsaj
ÁrlistákÁruk / Szolgáltatások
Kiállítások Pocsaj
Valuták árfolyamai


Метро: Карта метро Pocsaj
Карта - схема метрополитена города Pocsaj


Földrajzi elhelyezés
Természeti földrajzi szempontból a megye nem egységes, a szomszédos tájak áthúzódnak területére. Északkeleti részét a homokbuckás Nyírség dél-nyírségi résztája alkotja. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a Közép-Tisza-vidék egyik tájegysége, a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik a megye közigazgatási határain.
Domborzat
Hortobágyi tájkép gémeskúttal

Hajdú-Bihar megye felszíne jellemzően síkság. A kevéssé tagolt sík terület teljes egészében az Alföldhöz tartozik. A megye legmagasabb pontja (170,5 m) a Nyírségben Fülöptől északra található, míg a legalacsonyabb része a megye délkeleti sarkában, a Hamvas- és Sárrét-csatorna térségében, Püspökladánytól és Szereptől délre a megyehatárnál nem éri el a 85 m-t.
Vízrajz

Északnyugaton a megyehatáron folyik a Tisza, délen található a Berettyó és a Sebes-Körös. A Tiszát a Berettyóval a Keleti-főcsatorna köti össze, és ebből ágazik ki a Nyugati-főcsatorna. A megye mesterséges tavakban és hévízekben viszonylag gazdag.
Geológia [szerkesztés]

A Körös-vidék megsüllyedésével a Nyírség és a Hajdúság területén megszűnt a folyóvízi elöntés, és a szárazzá vált felszínen az eolikus felszínformálás vált meghatározóvá. A szél munkájának eredményeként a Nyírségben a hordalékkúp anyagából az északi irányú szelek homokot halmoztak fel, amelyen futóhomok, humuszos homok és kovárványos barna erdőtalajok alakultak ki. A Hajdúság területére a szelek finomabb szemcseméretű löszt halmoztak fel, amelyen igen jó termőképességű csernozjomtalajok képződtek.

A Hortobágy, valamint a Berettyó-Körös-vidék felszínét továbbra is a folyóvíz alakította. A Hortobágyot tulajdonképpen a Tisza hozta létre. A 19. században bekövetkezettfolyószabályozásokig a Tisza ártere volt, ahol a folyó kezdetben erodálta, pusztította a pleisztocén időszakban felépített hordalékkúpot, majd finom ártéri üledékével néhány méter vastagságban fel is töltötte. A víz hatására itt szikes (szolonyec és szoloncsák) és réti talajok alakultak ki. Hasonlóan alakult a Berettyó-Körös-vidék holocénkori fejlődéstörténete. Itt is az árvizekből leülepedett iszapos, löszös, agyagos üledék takarta be a hordalékkúp anyagát. Jellemző talajtípusai a réti és öntéstalajok talajok, helyenként a szolonyecek.
Éghajlat
Kunhalom a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Az időjárást a sok napsütés (évi 2000-2100 óra) és a kevés csapadék jellemzi. Az évi középhőmérséglet 10,5 - 11 °C, ami köszönhető a júliusi 20,5 - 22 °C átlaghőmérségletnek. A tél általában kemény fagyokat hoz a megyében, a leghidegebb január. A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t.
Élővilág, természetvédelem

A megye élővilága a mezőgazdasági termelés és a folyószabályozások miatt jelentősen átalakult. Leginkább a Hajdúháttól a Tiszáig terjedő hatalmas szikes területen, a Hortobágyon maradt meg az eredeti füves puszta. Az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első nemzeti parkja volt, ma már a világörökség része. Értékes növény- és állatvilága révén nemzetközileg is ismert.

Lásd még: Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek listája
Hajdú-Bihar megyére jellemző földrajzi pontjai

* Szélső települések égtájak szerint:
o a megye legészakibb települése Tiszagyulaháza (Polgári kistérség),
o a megye legdélibb települése Komádi (Berettyóújfalui kistérség),
o a megye legkeletibb települése Fülöp (Hajdúhadházi kistérség),
o a megye legnyugatibb települése Egyek (Balmazújvárosi kistérség).



Városi tudakozó : Pocsaj
Compare0
ClearKiválasztott poziciók: 0